Kőékszerek

.........Prima, halványan, délelőtt. Aztán kora délután egy hatalmas rengés morajlása, amelynek erősségét ma 7,4 fokban mérik. A jelenleg legszélesebb körben elfogadott tézis szerint a epicentrum Augusta és Catania közötti partvidéken, mintegy 20 kilométer mélyen a Hyblean-Maltese lejtőn található. A szárazföldön lévő emberek rémülten a tenger felé menekülnek, de egy pusztító cunami csap le rájuk. Katasztrófa: és a történelmileg feljegyzett legsúlyosabb földrengés Olaszországban. Még mindig lehetséges Noto hogy ezt érzékeljük, felmászva Noto Antica maradványaihoz, amelyek annyira elpusztultak, hogy helyrehozhatatlanul elveszettnek tekintik. Teljesen elhagyatva olajfaligetek és búzamezők között, inkább köves talajnak tűnik, mint rommezőnek. Az új várost, amely a helyi barokk ékköve lesz, néhány kilométerrel arrébb alapítják újra. Egy (talán vitatható) maxima arra ösztönöz, hogy a válságot lehetőségként tekintsük; Ha valakinek választania kellene egy helyzetet ennek demonstrálására, talán csak fel kellene idéznie azt a távoli 1693-as januárt és az azt követő években történteket. Elég annyit mondani, hogy UNESCO a listán szerepel nyolc szicíliai település történelmi központja a délkeleti Etna-vidéken (Noto, Catania, Modica, Palazzolo Acreide, Militello in Val di Catania, Scicli, Ragusa és Caltagirone), amelyeket a földrengés után széles körben helyreállítottak vagy akár a semmiből építettek újjá, és amelyeket fantáziadús építészeti barokk, ez az évszaka a késő barokk szicíliai barokknak, amely pszichológiai reakció formájaként is született, s amely kimerítő mennyiségű gyámkő és szobor, erkély és korlát, oszlop és csúcsdísz, oromzat és kapu, valamint kupolák, portikuszok és faragott kváderburkolatok, címerek és nemesi koronák, lépcsők és voluták termelésében fejeződik ki. Ez a hullámzó, tarka, chiaroscuro építészet, amelyet szobrok sokasága népesít be, mintha kőalakokkal akarná kompenzálni a földrengés oly sok emberi áldozatát, egyébként egy szabályos, elegánsan ortogonális utcarendszer kottavonalain terül el, mintha a görög várostervezés emlékét akarná a történelem mélyéről újra felszínre hozni. a képen látható a Ducezio-palota, a városi tanács székhelye. Sinatra tervezte, konvex homlokzata húsz ívvel rendelkezik: a második emeletet a huszadik század első felében adták hozzá. Ugyanezen szerzőnek tulajdonítják a Montevergini-templomot (lent), amely a Nicolaci utcát (a bal oldali épületről elnevezve a fotón, annak díszes erkélyeivel) zárja le. Szent Ferenc és a kolostortorony a szakrális épületeké.